A kora bronzkorban a különböző helyszínek, például Ebla fejlődése, ahol az eblaitát (egy kelet-sémi nyelv) beszélték, jelentősen befolyásolta a régiót.I.e. 2300 körül Ebla az Akkád Birodalom része lett Nagy Sargon és az akkádi Naram-Sin alatt.Korábbi sumér utalások említik a Mar.tu-t ("sátorlakókat", később amoritákat) az Eufrátesz folyótól nyugatra fekvő régiókban, amelyek az uruki Enshakushanna uralkodása idejére nyúlnak vissza.Bár az egyik tábla Lugal-Anne-Mundu sumér király befolyását tulajdonítja a régióban, hitelessége megkérdőjelezhető.Az amoriták, amelyek olyan helyeken helyezkednek el, mint Házor és Kádes, északról és északkeletről határolták Kánaánt, és olyan entitásokkal, mint Ugarit, valószínűleg ebben az amoritikus régióban találhatók.^[10] Az Akkád Birodalom összeomlása i.e. 2154-ben egybeesett a Zagros-hegységből származó Khirbet Kerak árukat használó emberek érkezésével.A DNS-elemzés jelentős vándorlásra utal a kalkolit Zagrosból és a bronzkori Kaukázusból a déli Levantába, ie 2500 és 1000 között.^[11]Ebben az időszakban jöttek létre az első városok, mint En Esur és Meggido, és ezek a „proto-kánaániták” rendszeres kapcsolatot tartottak fenn a szomszédos régiókkal.Az időszak azonban a mezőgazdasági falvakba való visszatéréssel és a félnomád életmódhoz való visszatéréssel ért véget, bár a szakosodott kézművesség és kereskedelem továbbra is megmaradt.^[12] Ugarit régészetileg a késő bronzkori kánaánita államnak számít, annak ellenére, hogy nyelve nem tartozik a kánaáni csoporthoz.^[13]A kora bronzkor hanyatlása Kánaánban, ie 2000 körül, egybeesett az ókori Közel-Kelet jelentős átalakulásával, beleértve az Óbirodalom végétEgyiptomban .Ezt az időszakot a dél-levantei urbanizáció széles körű összeomlása, valamint az Akkád birodalom felemelkedése és bukása a Felső-Eufrátesz vidékén jellemezte.Azzal érvelnek, hogy ezt a régiók feletti összeomlást, amely Egyiptomot is érintette, valószínűleg a gyors éghajlatváltozás, a 4,2 ka BP eseményként ismert, ami kiszáradáshoz és lehűléshez vezetett.^[14]A Kánaán hanyatlása és az egyiptomi Óbirodalom bukása közötti kapcsolat az éghajlatváltozás tágabb összefüggésében és annak ezekre az ősi civilizációkra gyakorolt ​​hatásában rejlik.Az Egyiptom előtt álló környezeti kihívások, amelyek éhínséghez és társadalmi összeomláshoz vezettek, az éghajlati változások nagyobb mintájának részét képezték, amelyek az egész régiót, így a Kánaánt is érintették.A nagy politikai és gazdasági hatalom, a Régi Királyság hanyatlása ^[15] tovagyűrűző hatásokat váltott volna ki az egész Közel-Keleten, kihatva a kereskedelemre, a politikai stabilitásra és a kulturális cserékre.Ez a felfordulás időszaka jelentős változások elé állította a régió politikai és kulturális tájképét, beleértve a Kánaánt is.