A Kárpát-medencében a vaskor i. e. 800 körül kezdődött, amikor új népesség költözött a területre, és birtokba vette a földvárral megerősített egykori lakossági központokat.Az új lakosság olyan ősi iráni törzsekből állhatott, amelyek kiváltak a kimmériek szuzerenitása alatt élő törzsek szövetségéből.^[1] Lovas nomádok alkották a mezőcsáti kultúra vasból készült szerszámokat és fegyvereket használó népét.Kiterjesztették uralmukat a mai Alföldre és a Dunántúl keleti területeire.^[2]Kr.e. 750 körül a hallstatti kultúra emberei fokozatosan elfoglalták a Dunántúl nyugati részeit, de megmaradt a terület korábbi lakossága is, így a két régészeti kultúra évszázadokon át együtt létezett.A hallstatti kultúra emberei átvették a korábbi lakossági erődítményeket (pl. Velemben, Celldömölkön, Tihanyban), de újakat is építettek földvárral körbezárva (pl. Sopronban).A nemeseket földdel borított kamrasírokba temették el.A Borostyánkő út mentén fekvő településeik egy része kereskedelmi központtá fejlődött.^[1]