Az 1590–1595-ös orosz-svéd háborút Borisz Godunov szította annak reményében, hogy megszerezze a Finn-öböl menti Észt Hercegség területét, amely az előző livóniai háború óta Svédországhoz tartozott.Amint 1590 elején lejárt a plusszai fegyverszünet, Godunov és beteges sógora, az orosz I. Fjodor vezette nagy orosz hadsereg elindult Moszkvából Novgorod felé.Január 18-án átkeltek a Narva folyón, és ostrom alá vették a svéd Narva várat, melynek parancsnoka Arvid Stålarm.Egy másik fontos erőd, Jama (Jamburg) két héten belül az orosz csapatok kezére került.Ezzel egy időben az oroszok feldúlták Észtországot Revalig (Tallinn) és Finnországot Helsingforsig (Helsinki).Svédország 1595 májusában beleegyezett a teusinai (Tyavzino, Tyavzin, Täyssinä) szerződés aláírásába.Visszaállította Oroszországnak az 1583-as plussai fegyverszünetben Svédországnak átengedett összes területet, Narva kivételével.Oroszországnak le kellett mondania minden igényéről Észtországgal szemben, beleértve Narvát is, és megerősítették Svédország Észtország feletti szuverenitását 1561-től.