Vlagyimir herceget unokaöccse, Vojislav követte.Bizánci források Travunjaninnak és Dukljaninnak nevezik.Az elbukott első Bizánc elleni felkelés után 1036-ban bebörtönözték.Konstantinápolyban, ahonnan elmenekült, 1037-ben vagy 1038-ban. A bizánci Dukljában fellázadt, megtámadva más törzseket, amelyek elismerték a bizánci uralmat.Uralkodása idején a legjelentősebb esemény a bari csata volt, 1042-ben. Ebben Vojiszlav fejedelem a bizánci hadsereg felett aratott nagy győzelemmel hozta meg a függetlenséget.Ezt a szerb fejedelemséget azóta is Zétának hívják a bizánci krónikák, és ez a név fokozatosan felváltja a régit (Duklja).A bari győzelem következménye az volt, hogy Duklja egyike volt az első szerb országoknak, amelynek Bizánc hivatalosan elismerte az állami szuverenitást és függetlenséget.A Bar genealógia szerint 25 évig uralkodott.Duklját 1046-ig öt testvér uralta, mint regionális urak, az egyes plébániák fejedelmei, az anya és a legidősebb Gojislav legfőbb fennhatósága alatt.A testvérek közös uralmának ebben az időszakában jött létre Dukla állam legrégebbi ismert hivatalos írásos szerződése.A dukljani fejedelmek, Mihailo (Oblik uralkodója) és Sagenek (Gorska župa uralkodója) testvérek között kötött szerződés tartalmát a Bar genealógia ismerteti.