A jelentős katonai vereségek, mint például az 1866-os königgrätzi csata, arra kényszerítették József császárt, hogy elfogadja a belső reformokat.A magyar szeparatisták megnyugtatására a császár méltányos alkut kötött Magyarországgal, a Deák Ferenc által megkötött 1867-es osztrák-magyar kiegyezést, amellyel létrejött az Ausztria-Magyarország kettős monarchia.A két birodalmat külön-külön két főváros két parlamentje irányította, közös uralkodóval és közös kül- és katonai politikával.Gazdaságilag a birodalom vámunió volt.Magyarország első miniszterelnöke a kiegyezés után gróf Andrássy Gyula volt.Visszaállították a régi magyar alkotmányt, és Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták.Ausztria-Magyarország földrajzilag Oroszország után Európa második legnagyobb országa volt.Területét 1905-ben 621 540 négyzetkilométerre (239 977 négyzetmérföldre) becsülték. ^[72] Oroszország és a Német Birodalom után Európa harmadik legnépesebb országa volt.A korszak jelentős gazdasági fejlődésnek volt tanúja a vidéki területeken.A korábban elmaradott magyar gazdaság a 20. század fordulójára viszonylag korszerűvé és iparosodottá vált, bár a mezőgazdaság 1880-ig meghatározó maradt a GDP-ben. 1873-ban a régi főváros Buda és Óbuda (óbuda) hivatalosan is egyesült a harmadik várossal, Pesttel. , ezzel megteremtve Budapest új metropoliszát.Pest az ország közigazgatási, politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális központjává nőtte ki magát.A technológiai fejlődés felgyorsította az iparosodást és az urbanizációt.Az egy főre jutó GDP 1870-től 1913-ig nagyjából évi 1,45%-kal nőtt, a többi európai nemzethez képest nagyon kedvezően.A gazdasági bővülés vezető iparágai a villamosenergia- és elektrotechnika, a távközlés és a közlekedés (különösen a mozdony-, villamos- és hajógyártás) voltak.Az ipari haladás legfontosabb szimbólumai a Ganz konszern és a Tungsram Művek voltak.Ebben az időszakban jött létre Magyarország számos állami intézménye és modern közigazgatási rendszere.A magyar állam 1910-es népszámlálása (Horvátország nélkül) a magyarok 54,5%-át, a románok 16,1%-át, a szlovákok 10,7%-át és a németek 10,4%-át jegyezték fel.^[73] A legtöbb hívő felekezet a római katolicizmus (49,3%), ezt követi a kálvinizmus (14,3%), a görög ortodoxia (12,8%), a görög katolicizmus (11,0%), a lutheranizmus (7,1%) és a judaizmus. (5,0%)