Bizánc számára a legnagyobb veszélyt nem a muszlimok jelentették, hanem a nyugati keresztény társaik – VIII. Mihály tudta, hogy a velenceiek és a frankok kétségtelenül újabb kísérletet tesznek a latin uralom létrehozására Konstantinápolyban.A helyzet súlyosbodott, amikor 1266-ban I. Anjou Károly meghódította Szicíliát a Hohenstaufenéktől. 1267-ben IV. Kelemen pápa egyezményt kötött, amelynek értelmében Károly földet kapott keleten, cserébe egy új konstantinápolyi katonai expedíció támogatásáért.Károly késedelme azt jelentette, hogy VIII. Mihály elegendő időt kapott, hogy 1274-ben tárgyaljon a római és a konstantinápolyi egyház egyesüléséről, így megszűnt a pápai támogatás a konstantinápolyi inváziótól.