A skót felvilágosodást, a figyelemre méltó szellemi és tudományos eredményeket elérő időszakot a 18. században és a 19. század elején Skóciában egy erős oktatási hálózat, valamint a szigorú megbeszélések és viták kultúrája táplálta.A 18. századra Skócia plébániai iskolákkal és öt egyetemmel büszkélkedhetett az Alföldön, elősegítve az intellektuális növekedést elősegítő környezetet.Az olyan szellemi összejövetelek, mint a The Select Society és a The Poker Club Edinburgh-ban, valamint a skóciai ősi egyetemeken folytatott megbeszélések központi szerepet játszottak ebben a kultúrában.Az emberi értelmet és az empirikus bizonyítékokat hangsúlyozva a skót felvilágosodás gondolkodói nagyra értékelték a fejlődést, az erényt és a gyakorlati előnyöket az egyének és a társadalom számára.Ez a pragmatikus megközelítés különböző területeken, köztük a filozófiában, a politikai gazdaságtanban, a mérnöki tudományokban, az orvostudományban, a geológiában és még sok más területen is előrelépést hozott.Ennek az időszaknak a nevezetes alakjai többek között David Hume, Adam Smith, James Hutton és Joseph Black voltak.A felvilágosodás hatása Skócián túlra is kiterjedt, mivel nagyra becsülték a skót eredményeket, és eszméit a skót diaszpórán és a külföldi diákokon keresztül terjesztették.Az 1707-es unió Angliával, amely feloszlatta a skót parlamentet, de érintetlenül hagyta a jogi, vallási és oktatási intézményeket, hozzájárult egy új középosztálybeli elit kialakításához, amely előremozdította a felvilágosodást.Gazdaságilag Skócia 1707 után kezdte megszüntetni a vagyoni különbséget Angliához képest.A mezőgazdasági fejlesztések és a nemzetközi kereskedelem, különösen az amerikai kontinensen, fellendítette a jólétet, és Glasgow dohánykereskedelmi központtá vált.A bankszektor is bővült, olyan intézmények, mint a Bank of Scotland és a Royal Bank of Scotland támogatták a gazdasági növekedést.Skócia oktatási rendszere kulcsszerepet játszott.A plébániai iskolák hálózata és öt egyetem adott alapot a szellemi fejlődéshez.A 17. század végére a legtöbb alföldi területen működtek plébániai iskolák, bár a Felvidék lemaradt.Ez az oktatási hálózat elősegítette a társadalmi mobilitásba és a műveltségbe vetett hitet, hozzájárulva Skócia intellektuális dinamizmusához.A skóciai felvilágosodás a könyvek és az értelmiségi társaságok körül forgott.Az olyan klubok, mint a The Select Society és a The Poker Club Edinburgh-ban, valamint a Political Economy Club Glasgow-ban, elősegítették a szellemi cserét.Ez a hálózat támogatta a liberális kálvinista, newtoni és „design”-orientált kultúrát, amely kulcsfontosságú volt a felvilágosodás fejlődésében.A skót felvilágosodás gondolkodása számos területet erősen befolyásolt.Francis Hutcheson és George Turnbull filozófiai alapokat raktak le, míg David Hume empirizmusa és szkepticizmusa formálta a modern filozófiát.Thomas Reid józan ész realizmusa a tudományos fejleményeket a vallásos meggyőződéssel kívánta összeegyeztetni.Az irodalom virágzott olyan alakokkal, mint James Boswell, Allan Ramsay és Robert Burns.Adam Smith "A nemzetek gazdagsága" című műve lefektette a modern közgazdaságtan alapjait.A szociológia és az antropológia fejlődése, amelynek élén olyan gondolkodók álltak, mint James Burnett, feltárták az emberi viselkedést és a társadalmi fejlődést.A tudományos és orvosi ismeretek is gyarapodtak.Az olyan figurák, mint Colin Maclaurin, William Cullen és Joseph Black jelentős mértékben hozzájárultak.James Hutton geológiai munkája megkérdőjelezte a Föld korával kapcsolatos uralkodó elképzeléseket, és Edinburgh az orvosképzés központjává vált.Az először Edinburgh-ban megjelent Encyclopædia Britannica a felvilágosodás messzemenő hatását szimbolizálta, és világszerte létfontosságú referenciaművé vált.A kulturális hatás kiterjedt az építészetre, a művészetre és a zenére is, amihez olyan építészek, mint Robert Adam és művészek, mint Allan Ramsay is jelentős mértékben hozzájárultak.A skót felvilágosodás hatása a 19. századig is megmaradt, és hatással volt a brit tudományra, irodalomra és azon túl is.Politikai elképzelései hatással voltak az amerikai alapító atyákra, és a józan ész realizmusának filozófiája formálta a 19. századi amerikai gondolkodást.